Énekel : Bognár Gyula

Sárgul már a kukoricaszár, párosával költözik a kismadár.
Árva fészek a ház ereszén, hét falunak legszebb lánya az enyém.
Hét falunak legszebb lánya, szívem dalos csalogánya,Fészket raknék véled én.
Sárgul már a kukoricaszár, szüret után egymásé leszünk mi már.


Szél viszi messze a fellegeket,Felettünk lángol az ég!
Nyújtsd ide édes a kis kezedet,Ki tudja, látlak-e még?

||:Ki tudja, ölel-e még a két karom?Kit tudja, csókol-e a szád galambom,
Ki tudja, melyik éjjel, melyik hajnalán,Indul a század tovább!:||

Bármerre járok, a csillagos ég,Nevetve tekint le rám.
Bárhová fordul a kormánykerék,Mindig csakTe nézel rám!

||:Járhatok úton vagy hegy tetején,Süvölthet szél, zivatar galambom,
Te vagy a szívemben örök remény,e hozzád száll ez a dal!:||



Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány
Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány

Ha nincsen pénzem, iszom hitelbe Enyém a legszebb leány szerelme Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány



Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány
Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány

Ha nincsen pénzem, iszom hitelbe Enyém a legszebb leány szerelme
Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány

Ha nincsen pénzem, iszom hitelbe Enyém a legszebb leány szerelme
Én vagyok a falu rossza egyedül Csak nékem hegedül a vén cigány


:Budapesten hagytam én a szívem,elrabolta tőlem egy lány.
Azóta oly bánatos a szívem,és az arcom oly halovány.

Ha még egyszer Budapestre megyek,én a szívem visszaveszem.
A lányokkal vigyázok,kevesebbet cicázok, édes szerelmesem.

Amikor az est leszáll, szívem csak egy lányra vár.
Valahol a vén Dunánál csókra vár egy lány.

Amikor az est leszáll, szívem csak egy lányra vár.
Valahol a vén Dunánál csókra vár egy lány.:]