SZABÓ SÁNDOR ..ÉNEKEL

Szabó Sándor : Ezüsthajú öregapám - Azt mondják a menyországban - Vörösbort ittam az este - Kimegyek a Budapesti vasútállomásra

Zene : Lukácsy Bálint ..
Szöveg : Dóry József 1911 - 2002 ..
Énekel Szabó Sándor

Ezüst hajú öreg apám, rég meséltél nékem,
Az ablakon beszűrődő, holdsugár fényében.
Mégis, hogyha most, mesélnél, úgy örülnék néki.
Pedig, ma már unokámról, én szoktam mesélni.

Réges-régen elköltöztél, mégis itt vagy köztünk,
Szép estéken poharunkkal, téged is köszöntünk.
/:Nótáid is eldaloljuk, azt a sok-sok szépet.
Ezüst hajú öreg apám, nem felejtünk téged.:/

Zene : Kovács Károly 1887 - 1957 ..
Szöveg : Id. Kalmár Tibor 1893 - 1944 ..

Azt mondják a Mennyországban égő mécses minden lélek,
S hogy valaki meghal akkor, ha egy mécses tövig égett,
Megüzenném Szent Péternek, hogy az én csöndes életem már nem élet,
És ha a szóbeszéd igaz, még ma éjjel oltsa ki az enyémet.

Azt mondják a Mennyországban, minden szívnek van egy fája,
S mikor egy szív szerelmes lesz, dúsan virul minden ága,
/:Tudok én egy szép legényről, kinél szebbet a Mennyország sem látott,
Meghalhatok mindhiába, mégse hajt a szíve fája virágot!:/

Zene, és Szöveg : Várady Aladár 1873 - 1946 ..

Vörös bort, ittam az este, anyalom, ragyogó csillagom,
Most is, részeg vagyok tőle, ragyogó csillagom, galambom.
A lábamon, alig-alig állok, mégis szeretnek, a lányok,
Ragyogó csillagom, galambom.

Fel, ment az én rózsám Pestre, ragyogó, csillagom, galambom,
Újság árús, lett belőle, ragyogó csillagom, galambom.
/:Másnak, hordja, az újságot, nékem a szomorúságot,
Ragyogó csillagom, galambom.:/

Zene és Szöveg: Bodrogi Zsigmond 1874-1937

Sárgára van a vonatnak négy kereke festve.
Azon visznek engem Budapestre.
/:Ott várnak rám göndör hajú szép kislányok.
Én meg csak úgy betyárosan kacsingatok rájok.:/

Ha megjövök Budapestről, már engemet várnak.
Képeslapot írok a babámnak.
/:Megkérdem én szeret-e még úgy mint régen.
Mert különben Budapesten száz is akad nékem.:/

Zene, és Szöveg : Nádor József 1876 - 1976 ..

Kimegyek a budapesti vasutállomásra,
Jegyet váltok felülök a harmadik osztályra.
Megkérem a kalauz urat szépen vigyen el odáig,
Az én édes kis angyalom rácsos kapujáig.

Megérett a piros alma le kellene szedni,
Ezt, a kicsi szőke kislányt, el kellene venni.
/:Megérem még, azt az időt rózsám, te leszel a párom,
Hogy én téged öleljelek, sej-haj alig várom!:

Sárga csikó, sárga lovam sárga.
Ez a kislány jaj de régen árva.
/:Megmutatom nem lesz soká árva,
Szüret után én leszek a párja.:/

Párja leszek ennek a kislánynak,
Hogy ne legyen arra gondja másnak,
/:Ne gondoljon soha senki rája,
Szüret után én leszek a párja.:/